"Szia,Én vagyok!
Csak azért telefonálok,
Mert átgondoltam mégegyszer,
De most is csak azt tudom mondani,hogy nem megy!
Remélem boldogulsz majd nélkülem!
Szia!"
Nem várnak már Angyalok és Csodák
Itt a négy fal között
A csend beköltözött.
Mint egy régi film
Zakatolva pereg az emlék
Fekete-fehér fátylat borít rá
A múló idő
Ketyegve zuhan a semmibe
Egyre távolabb repül tőlem az a nap
Amikor utoljára láttalak
Mert elszólított
És meghódított
Egy furcsa vágy
Ó,egy idegen ágy
Első pillantás
Én még most is keresem
Nekem az volt a mindenség
Mert Rólunk szólt
És én el nem feledem
Néhány tekintetről elhiszem
Hogy felejteni könnyű, de szörnyű
Ez a bánat
Ami orvul támad
Fakó szobámban gúnyt űz velem a Napsugár
Ma nem lehet jó idő
Ma sírjon az egész táj!
Első pillantás
Én még most is keresem
Nekem az volt a mindenség
Mert Rólunk szólt
És én el nem feledem
De legalább az emlék szép!
Megkísért a csillogás
De már nem érdekelnek az alkonyok
Megkísért az esti láz
De már nem izgatnak a szombatok.
Mindig szomorú a bolyongás
Ha nem ragyognak Csillagok
Csak égnek-égnek fénytelen
Csak egymagam vagyok!
Első pillantás
Én még most is keresem
Nekem az volt a mindenség
Mert Rólunk szólt
És én el nem feledem
De legalább az emlék szép!
Első pillantás
Én még most is keresem
Nekem az volt a mindenség
Mert Rólunk szólt
És én el nem feledem
De legalább az emlék szép!