Honfoglalás
Honfoglalás
Kell meg ölelés, ami végig elkísér,
Az úton majd néha gondolj reám,
Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár.
Nézz rám, és lásd, csillagokra lépsz,
Nézz rám, tovatűnt a régi szenvedés.
Hol a fák az égig érnek,ott megérint a fény,
Tudod jól, hova mész, de végül hazatérsz.
Szállj, szállj sólyom szárnyán, három hegyen túl,
Szállj,szállj ott várok rád, ahol véget ér az út.
Úgy kell, hogy te is értsd, nem éltél hiába,
Az a hely ahol élsz, világnak világa.
Az égig érő fának ha nem nő újra ága,
Úgy élj, hogy te legyél virágnak virága.
Szállj, szállj sólyom szárnyán, három hegyen túl,
Szállj, szállj, én várok rád ahol véget ér az út.
Nézz rám, ne ígérj, nézz rám, sose félj.
Ha nincs hely ahol élj, indulj hazafelé!
album címe: keressük!
megjelenés: 1996
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Koltay Gergely
szövegíró: Koltay Gergely
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 52205