Most is ott ül az a lány
Aki mindig úgy figyel
Az a szép, és az a lágy
Ki soha semmit nem visz el
Abból a néhány
Mosolyból, ami szép
Az arcot, ami él
S nagy pillanatot remél
Hogy itt lesz ez a srác,
Akit oly régóta vár,
És most is úgy figyel
Bár sosem engem lát
Az asztal mögül, csak
Várja a nagy csodát,
Hogy belép egyszer Ő
S lesz majd pompa, torta, bál
Gyere, nézzük együtt,
Hátha éppen jön már
Gyere, várjuk, lessük,
Bár én rég tudom, hol jár
Gyere, üljél mellém,
Addig is elmondhatnád
Valóban ki is vagy te,
S mondd el azt, hogy mire is vársz?
Még itt ül az a lány
S most is úgy figyel
Rám is most talán,
De soha semmit nem hisz el,
Vagy csak nekem nem
Hiszi, hogy egyszer átverem,
S ha folytatja tovább
Hát én egyszer megteszem
Ez a helyzet most olyan
Nagyon egyszerű
Ahogy vagyunk, csak mi ketten
Nem valószerű
És majd ülünk
Szépen egyedül ott tovább
S az alkalom majd,
Mint a propeller, szépen messze száll
Gyere, nézzük együtt,
Hátha éppen jön már
Gyere, várjuk, lessük,
Bár én rég tudom, hol jár
Gyere, üljél mellém,
Addig is elmondhatnád
Valóban ki is vagy te,
S mondd el azt, hogy mire is vársz?
Ne várj csak úgy, hisz akkor nem
Jön el majd az, kitt vársz ott lenn
Csak vázold fel, hogy ki az a nagy
Lehet, hogy éppen én vagyok az