Ezer évet vándoroltam a magas kék égen,
Sólyomszárnyam eltörött a viharos szélben,
Sebzett madár törött szárnyal, nem repül az égbe,
Zuhantam a magasból a feneketlen mélybe,
Lenn a földön erdő szélen Csodaszarvas jött felém,
Ágas-bogas agancsáról hullott rám a fény,
Felemelt a föld porából bekötözte sebem,
Új irányba mutatott, hol életem meglelem…
Ágas-bogas csodaszarvas jelenj meg nekem,
Mutass utat hét határon, hét hídon, három hegyen,
Vezesd ezt a magyar népet, áldd meg a nemzetem,
Jöjjön el a te országod, hol hazámat meglelem…
Csodaszarvas agancsán felragyog a nap,
Kiáradó meleg fénye gyógyítja törött szárnyamat,
Szertefoszlik a sötétség, tűnik a félelem,
Betölti az életem az örök szerelem.
Rejtek adó erdő mélyén, csillag gyúlt az égen
Megértem, hogy életem, nem hiába élem,
Követem az ő nyomát, amíg célhoz érek,
Keskeny utat széles útra, soha nem cserélek…
Ágas-bogas csodaszarvas jelenj meg nekem,
Mutass utat hét határon, hét hídon, három hegyen,
Vezesd ezt a magyar népet, áldd meg a nemzetem,
Jöjjön el a te országod, hol hazámat meglelem…
Csillagok útjára lépek, új erőt remélek,
Követem a keskeny úton, míg végül haza érek!