Én a halál rokona vagyok!
Szeretem a tűni szerelmet,
szeretem megcsókolni azt, aki elmegy.
Szeretem a beteg rózsákat, hervadva a vágynak.
A nőket, a sugaras, bánatos, ősz időket.
Szeretem a szomorú órák kísértetes, intő hívását.
A Nagy Halált, A Szent Halált, játszi mását.
Szeretem az elutazókat, sírókat és fölébredőket.
S dér, esős, hideg hajnalon a mezőket.
Szeretem a fáradt lemondást, könnyetlen sírást, békét.
Bölcsek, póéták, betegek menedékét.
Szeretem azt aki csalódott, aki rokkant,
aki megállott, aki nem hisz, aki borús a világon.
Én a halál rokona vagyok!
Szeretem a tűni szerelmet,
szeretem megcsókolni azt, aki elmegy.