/Kovácsovics Fruzsina és Bíró Gergely/
Édes jó istenem,te, aki annyi szegény embert teremtettél.Tudhatod,hogy a szegénység nem szégyen.
De nem is nagy dicsőség.Mondd tönkremennél abban,ha néha nekünk is idepottyantanál egy kis gazdagságot?
Ha én gazdag lennék,
jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum
éjjel-nappal, diga diga daj,
tartana a nagy daj-jaj-haj
temetném a munkát,
jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum
dolgom, gondom másokra hagyom,
jaj, ha egyszer meggazdagodom.
Építnék házat, benne öt szoba lenne,
s,hozzá egy fürdőkamarám,
és fürdőkádban lábamat áztatnám
nagy, széles márványlépcső: egy, ami felvisz,
és még egy - mert lefele is kell.
és kell még egy, hogy bámulják csupán
Lenne sok pulyka, réce, kappan a háznál,
kis csibe, rántani való, fokhagymásan illata bódító
De addig - vákk-vákk, háp-háp, kotkoda, gágá,
hangjukat elviszi a szél,
hogy hirdessék, itt gazdag ember él
Ha én gazdag lennék,
jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum
éjjel-nappal, diga diga daj,
tartana a nagy daj-daj-haj
Temetném a munkát,
jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum
Eggyezzünk meg,istenem,uram.Osztozzunk meg,azon ami van.
Száz dicsőség néked,odafenn.Nekem egy kis pénzt,itt lenn.