Százezernyi lecsorduló könnycsepp,
Végtelennek tűnő éjszakák.
Sajnálok már minden órát s percet,
Nem akartam tovább várni rád.
Ezer év és néhány pillanat,
A nagyvilágban megtaláltalak.
Ha úgy akarod, nem engedlek el,
Kerestelek, jó, hogy létezel.
Égből jövő tiszta hangú dallam,
Új remény, mit tőled kaptam én.
Mondd most el, de úgy, hogy csak én halljam,
Hogy a sötétséget felváltja a fény.
Félek még, a szívem nyugtalan,
De két karomnak mától lelke van.
Feléd nyújtom, sose engedd el,
Ma simogat és holnap átölel.
Elkaptam egy hulló csillagot,
Csodaszép és csak nekem ragyog.
Vigyázok rád, fontos vagy nekem,
Kiszínezted szürke életem.