1.Megfordítom kocsim rúdját itthagyom az ősi szülő földet
ahol fájó keservében minden szív csak darabokra hullt el
Nekivágok a világnak,száz határát összejárom sorra
valahol csak nekem is jut egy szál rózsa viharverte gyűrött kalapomra.
2.Bejártam a kerek földet találtam is pirósrózsát százat
tüzes borral forró csókkal altatták el bennem a sok vágyat
Még sem gyógyult meg a lelkem,hisz oly hazug a nagy világ ha szép is
Megfordítom kocsim rúdját a kanyargó tisza partján szebb a szenvedés is.