Bár vállalom,
még fáj nagyon,
hogy sajnálnom kell múltam egy-egy szerepét.
pedig régen a múlté.
Már más vagyok,
és mást adok:
testem, lelkem, szívem minden melegét.
és csak számodra kérdés,
hogy több vagyok egy testnél,
több egy könnyű estnél,
fáj, hogy ennyit vársz, és csak ennyit látsz.
Nem csak porhüvelyből állok,
és én is többet várok:
lásd a lelkemet,
s minden színemet.
És ha jó így, légy enyém!
Csak úgy gyere, ha tényleg kellek én.
Ha úgy érzed, hogy bennem már hiszel,
csak úgy gyere, vagy inkább mást ölelj!
Már nem kell, aki félig lesz enyém,
csak úgy gyere, ha tényleg kellek én.
Ha úgy érzed, hogy bennem már hiszel,
csak úgy gyere, vagy inkább mást ölelj!
Így jó nagyon,
már nem hagyom,
lelkem nélkül testem többé nem adom.
És jól tudom
egy szép napon
eljön majd, ki túljut minden falamon.
hogyha hívom, s várom.
Mert több vagyok egy testnél...