Király Linda koncertje a Várkert Bazárban
tovább
Bújdosó
Virrasztók
Régen volt soká lesz,
mikor az a nap lesz,
hogy galambom karja
két vállam takarja
Régen volt vágyásom
igaz szeretőre
megadta az Isten
el kell válnom tőle
Megyek, nem nézek én többet hátrafelé,
Úgyse jövök többé soha visszafelé.
Messze földre megyek, elbujdosok innen
Édes szülőhazám áldjon meg az Isten.
Az idegen földön nehéz a lakásom,
Idegen népek között nincsen maradásom.
Társam csak a magány, olyan beteg vagyok
Nagy honvágyaimtól talán meg is halok.
Próza:
Engem anyám megátkozott
Mikor a világra hozott
Azt az átkot mondta reám
Ország, világ legyen hazám.
Az átok megfogant, így lettem bujdosó
Rohanok zúgva, mint a megáradt folyó
Elhagyott az Isten, nem hallja sírásom,
Nincsen sehol lakásom, nincsen maradásom.
Idegen országban, idegen emberek
Járok az utcákon, senkit nem ismerek
Szólanék hozzájuk, de ők nem értenek
Az én árva szívem ezért kesereg.
Hazámtól, mátkámtól örökre elvágva
Nincs, ki szólna hozzám, nincs, ki haza várna.
Árva vagyok, árva mint réten a tarló,
Kinek ékességét elvette a sarló.
(Próza vége)
Porladozik csontom, fekete föld nyomja
Az én bús szívemet most már csak az bántja
Szemem nem zárta le csak egy öreg holló,
árván haltam meg, mint aszályban a kóró.
Rózsavirág voltam
de már elhrvadtam
elhagyott galambom
árvája maradtam
Régen volt soká lesz,
mikor az a nap lesz,
hogy galambom karja
két vállam takarja.
mikor az a nap lesz,
hogy galambom karja
két vállam takarja
Régen volt vágyásom
igaz szeretőre
megadta az Isten
el kell válnom tőle
Megyek, nem nézek én többet hátrafelé,
Úgyse jövök többé soha visszafelé.
Messze földre megyek, elbujdosok innen
Édes szülőhazám áldjon meg az Isten.
Az idegen földön nehéz a lakásom,
Idegen népek között nincsen maradásom.
Társam csak a magány, olyan beteg vagyok
Nagy honvágyaimtól talán meg is halok.
Próza:
Engem anyám megátkozott
Mikor a világra hozott
Azt az átkot mondta reám
Ország, világ legyen hazám.
Az átok megfogant, így lettem bujdosó
Rohanok zúgva, mint a megáradt folyó
Elhagyott az Isten, nem hallja sírásom,
Nincsen sehol lakásom, nincsen maradásom.
Idegen országban, idegen emberek
Járok az utcákon, senkit nem ismerek
Szólanék hozzájuk, de ők nem értenek
Az én árva szívem ezért kesereg.
Hazámtól, mátkámtól örökre elvágva
Nincs, ki szólna hozzám, nincs, ki haza várna.
Árva vagyok, árva mint réten a tarló,
Kinek ékességét elvette a sarló.
(Próza vége)
Porladozik csontom, fekete föld nyomja
Az én bús szívemet most már csak az bántja
Szemem nem zárta le csak egy öreg holló,
árván haltam meg, mint aszályban a kóró.
Rózsavirág voltam
de már elhrvadtam
elhagyott galambom
árvája maradtam
Régen volt soká lesz,
mikor az a nap lesz,
hogy galambom karja
két vállam takarja.
előadó:
Virrasztók
album címe: Az emlékezés órája
megjelenés: keressük!
hossz: 0:00
kiadó: Nail Records
zeneszerző: Kusinka Tamás
Szebeni János
Szkróbó Szabolcs
szövegíró: Szebeni János
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 5567
album címe: Az emlékezés órája
megjelenés: keressük!
hossz: 0:00
kiadó: Nail Records
zeneszerző: Kusinka Tamás
Szebeni János
Szkróbó Szabolcs
szövegíró: Szebeni János
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 5567
kapcsolódó videók
keressük!
