Furcsa tájakon

Arcana

A végtelen éjben rám tör a magány, pedig
régóta egyedül élek
Csak kívülről látsz, és erősnek látszom, a
sötétben én is félek
Egy halvány gyertya sápadt fénye táncol a
félhomályban
Bekötött szemmel is látom az arcod, az ezüstös
holdsugárban

refrén:
Furcsa tájakon, furcsa tájakon fúj a szél
Idegen ágyakon minden csak Rólad beszél

A ködben úszó emlékeim közt nem sok szépet látok,
Ezernyi bűnös gondolat után fejemre száll az átok.
Ki dönti el, hogy melyik irányba induljak az úton?
Szemed tüzében izzó parázs, kezem hiába nyújtom!

refrén

Ugyanaz a tél, ugyanaz a nyár, ugyanaz a hajnal
nap-nap után!
Ugyanaz a tél, ugyanaz a nyár, ugyanaz a hajnal
nap-nap után!

Tudom, hogy gyűlölsz, ismerlek rég, a tükörben magamat
látom
Üvöltve fordul ellenem a kép és elillan minden álmom!
Neked is jobb lesz nélkülem majd, ne gyere, hiába kérem!
Lehet, hogy végül kést ránt a magány és elfolyik minden
vérem!

Minden vérem... minden vérem!

refrén
előadó: Arcana
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: keressük!
szövegíró: keressük!
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1795
Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i