Most arról írok neked hogy miért nincs témám
miért ülök itt egy szál gitárral némán
Agyamban üres járat a lelkem vándorol
Legyintek így van ez jól megtalálom majd valahol
Zöld utat adtam a fénynek itt bennem
Hagyom hogy átjárjon hogy csendet teremtsen
Mint egy nő rendelkezhet felettem
A nyugalom ösvényén hagyom hogy vezessen
Ez kell nekem...
Alkotói válságban vagyok
nem jön ki egy hang sem a torkomon hallhatod
De most megmozgatjuk az eget a földet
Kifordítom a sarkából a zöldet
Megszívom hogy ne szívjam meg többé már sosem
Nem értem miért van az hogy furcsán néznek rám
Ha kezembe kis pipám mosolyt fakaszt a szám
Mint Tarzan a liánon csüngök a szaván
Nyugodt vagyok nem hagy el újra vissza vár
Vissza szál...