Elértem a peremét mennynek és pokolnak,
Hozzám az angyalok és az ördögök egyszerre szólnak!
Köszöntik itt egymást az árnyak és a fények.
Gyarló ember vagyok, egy lidérces lélek!
A valószínűség te vagy, és én vagyok a talán,
De cinkosok lehetünk egy új nap hajnalán!
Együtt sodródunk a torlódó tömegben,
Lehet sokan leszünk, akkor is, ha ketten
(2x) Lehetnél te is az árnyék, és én majd leszek neked a fény!
Védelmező fénycsóvák zárkóznak fel körém!
Megosztanám veled, ami az agyamban felvillant,
Oszd meg te is velem a megoszthatatlant!
Én ura vagyok most már a lelkemre szőtt csendnek,
Magamra zárt titkaim lassan felengednek!
(4x) Lehetnél te is az árnyék, és én majd leszek neked a fény!
Védelmező fénycsóvák zárkóznak fel körém!