Nyáron újra fesztiválhelyszínné változik a veszprémi Gyárkert
tovább
Ezt érzem most
Rhyme MC
Én meg a mikrofon együtt jól megvagyunk,
Koncertet itthon egymásnak adunk.
Ha üvölt a hangom, elég ha én hallom,
Mást úgyse érdekel, ezért nem is adom.
Törődök magammal, mert ti nem néztek felém,
Áttöröm a falakat, amit az élet állított elém.
Nehéz de még bírom, ahogy a szavakat le írom,
Erőt ad ha látom, ha az érzéseim megváltom.
Mert nekem ezt adja a műfaj, hogy magamból adok,
Bár gyakran előre lépnék, de hátra haladok.
A szívem már acél, rozsda nem eszi,
A lelkem tiszta, ha a levegőt be veszi.
Nem csalódok semmiben, hisz nem várok semmit,
Nincs mitől félni, már nem várok senkit.
Körülöttem megvan ami tényleg fontos,
Belőlük erőt merítek, ezért nem vagyok lapos.
Vidáman élek, hisz a feltétel adott,
Régen nem ment mert a szívem volt halott.
De most dobog, jobban mint valaha is tette,
A boldogság magját a földre vetette.
Csírázik jobban, mint valaha is gondoltam,
Rég elmúlt az az idő, hogy magamba fordultam.
Ezt köszönöm neked, és magamnak is egyben,
De nagyobb rész a tiéd, a szerelemben.
Betöltötted, a hiányzó űrt,
Azóta folyton szól bennem egy kűrt.
Ami csak akkor jelez, ha boldog vagyok,
És szerintem ez lesz az, amit abba nem hagyok.
Maradok ilyen, hisz melletted a helyem,
Remélem sokáig maradsz velem.
Koncertet itthon egymásnak adunk.
Ha üvölt a hangom, elég ha én hallom,
Mást úgyse érdekel, ezért nem is adom.
Törődök magammal, mert ti nem néztek felém,
Áttöröm a falakat, amit az élet állított elém.
Nehéz de még bírom, ahogy a szavakat le írom,
Erőt ad ha látom, ha az érzéseim megváltom.
Mert nekem ezt adja a műfaj, hogy magamból adok,
Bár gyakran előre lépnék, de hátra haladok.
A szívem már acél, rozsda nem eszi,
A lelkem tiszta, ha a levegőt be veszi.
Nem csalódok semmiben, hisz nem várok semmit,
Nincs mitől félni, már nem várok senkit.
Körülöttem megvan ami tényleg fontos,
Belőlük erőt merítek, ezért nem vagyok lapos.
Vidáman élek, hisz a feltétel adott,
Régen nem ment mert a szívem volt halott.
De most dobog, jobban mint valaha is tette,
A boldogság magját a földre vetette.
Csírázik jobban, mint valaha is gondoltam,
Rég elmúlt az az idő, hogy magamba fordultam.
Ezt köszönöm neked, és magamnak is egyben,
De nagyobb rész a tiéd, a szerelemben.
Betöltötted, a hiányzó űrt,
Azóta folyton szól bennem egy kűrt.
Ami csak akkor jelez, ha boldog vagyok,
És szerintem ez lesz az, amit abba nem hagyok.
Maradok ilyen, hisz melletted a helyem,
Remélem sokáig maradsz velem.
kapcsolódó videók
keressük!
