Kis boldogság és mérhetetlen bánat
A számadás, mely megmarad utánad
Megrázza már az őszi szél a fákat
S én többé nem látlak.
Elhullt virág vesz búcsút így a nyártól
Sárgult levél a régi napsugártól
Mint ahogy én az arcod mosolyától
Kár, hogy ez így van már.
Sajnos a boldogsághoz senkinek sem adnak még
Garanciát.
Az élet másképp hozta, mint ahogy mi vártuk
Így egyedül maradok álmok nélkül
Futó mosoly és menekülő emlék
A lángolás, mi valóság volt nemrég
De hogyha mégis elkezdhetném újból
Én ma se tennék mást.
Jön még új nyár…nem lesz örök a tél
Új csók, új vágy forró öröme ér
Jön új szerelem
Majd elfeledem
De nem lesz könnyű, attól félek