Aladdin: Nem tudom, hogy hogyan történhetett ez velem.
A föld alatt rekedtem, és sajog mindenem.
Az örökségem ez lett: a sötét és a fájdalom.
A gyönyörű napvilágot már sosem láthatom.
Így jár a kapzsi lélek.
Ha nem kell a kincs, boldogan élek.
Becsületben, szegényen, de dolgozhatnék serényen,
És sütne rám a Nap.
Jaj, szegény anyám! Hiába vársz majd rám!
Imád is hiába száll fel az égbe,
Hiába keresel csodát remélve,
Hiába vigasztal a pap.