Verse1

Jómagam épp ámulok egy műállaton ülve
Mily kecses a világ, bánatát kinőtte
Ragyogóan pompázik minden körülöttem
Akár egy kisgyerek a jegynek úgy örültem

Felültem a csilli-villi hinta-palintára
Átforgatott engem egy másik valóságba
Gyönyörű a grafika és idilli a kép
Mindenki szép, mindenki egyszerre lép

De a "jóból sok" is lehet túl nagy sokk
Alítsák meg kérem... kiszállok
Utópia? Anarchia? Mi a fene történt?
Ha innen nézed, látod más a körkép.

Mert amit a világról tudni vélsz
Már nem határolhatja józan ész
De egy jó zenész mindig dalra kész
Nem egy csetlő-botló kiscserkész

Refrén:

Forog a föld, úgy szédülök
Érzem... jobb, ha leülök
Kapaszkodnék a régmúltba
De csak pörög tovább ez a körhinta
- velünk -
Forog a föld, úgy szédülünk
Hidd el... Jobb, ha leülünk
Kapaszkodnánk a régmúltba
De csak pörög tovább ez a körhinta


Verse2:
Kicsordul a könnyem a szembe széltől
Úgy elmenekülnék a szent beszédtől
De nincs mit tenni a jegy kötelez
Aki szökni próbál rossz lóra tesz

Itt valahogy mindig fülig ér a vigyor
Ha nem teszel így, majd el tipor
Cukormázba öntött vasszigor
Tántorog a pap, átkozott a misebor

A lényeg, úgy elszédít a körhinta
Hogy a valóság is csupán csak egy rajzminta
De ez nem ritka, mindennek van titka
És agyadból kipattan egy kis szikra

Hogy amit a világról tudni vélsz
Már nem határolja a józan ész
De egy jó zenész mindig dalra kész
Nem egy csetlő-botló kiscserkész
Verse3:
Csak pörög ÉS forog lehet, meg sem áll
Kezemből a lóvé szerte száll
Mint az ígéret, hogy, ez jó lesz nekem
Mások is megszívták... felszálltak velem

Az egész bolygónk egy ringlispíl
Ezen tesztelik, hogy ki mit bír
Csak szédül, elesik, vagy éppen sír
Már arcomon a pír, erről szól a hír

Hiszen amit a világról tudni vélsz
Soha nem határolta a józanész
De egy jó zenész legyen dalra kész
Nem egy csetlő-botló kiscserkész