Ugye ma jön a Herceg értem el?
De sok ideje várom,
Mikor ölel a párom,
Ki az, akit e szív megérdemel.

Susog, ugye, fülembe bókokat?
Ez az, amire kértem,
Ugye eleped értem?
Tudom, el is alélok, ha csókot ad.

De ó, jaj! Ha nem igaz ez a mese? Ha mégsem jön el?
Vagy a szíve nem elég hű? Ha más mire figyel?
Örök ideig ideköt az átok.
Az éjszaka az enyém csak, üde fényt sohase látok.
Ha ez így lesz, hova legyek? Minek is éljek?
Én szegény, hova legyek?

Hogy is ijedek így meg ennyire?
Ma van az a nap, érzem,
Mikor idejön értem.
Ugye csak az enyém az ő szíve?

Vele ahova kéri, elmegyek.
Vigye haza a lába!
Vigyen el a honába!
Ahol igazi hű párja hadd legyek!

Úgy szeretlek, Hercegem!
Add Uram, hogy így legyen!