Ha elkergetsz is hová mehetnék?
Mindenünket elvették:
nincs apám, nincs anyám.
És kinek kell itt még egy éhes száj?
A nénémnél is két gyerek sír, nincs szükségük rám.
Az apámat egy fára húzták fel,
a bíró parancsára részeg katonák múlt év nyarán.

A lázításért nálunk kötél jár,
s ő bűnös volt, mert elrejtett egy vékányi búzát,
és szembe szállt az adószedőkkel,
nem hagyta, hogy kifosszák és meg is alázzák.
Négyen mentek rá, hogy lefogják,
éjszakánként hallom azt a szörnyű ordítást,
hozzám kiált!

Drága jó anyám egy hittel élte túl,
hogy jött az őszi ár, ő is indult.
A víz dobta a partra a kősziklák közé,
én temettem el párja mellé...
Hófehér volt arca, sápadt, mint a Hold,
ő sem jön már vissza, ő is itt hagyott...
Nincs, aki megvédjen, nincs kit védenem
és senki nem felel!

Sír az ég,
árváiért sír itt azt mondják...
Sír az ég,
de fájdalmunkra választ mégsem ád.
Sír az ég,
mert Isten szemén hályog ül talán,
nem lát!

Kastélyok és fényes templomok,
a gazdáik még nem éheztek, nem láttak nyomort.
Hogy dönthetnek ők sorsunkról,
A népről, aki igazságot nem kaphat sehol?
Az apámat egy gazembernyit élt,
a hóhéroknak nem fogta le senki a kezét!
Nem szólalt meg senki, hogy elég!

Drága jó anyám, még el sem búcsúzott,
nem akart már mást, halni vágyott.
Hajából a hínárt én szedtem ki ott,
meg se moccant már - jéghideg volt.
Hófehér volt arca, sápadt, mint a Hold,
ő sem jön már vissza, ő is itt hagyott...
Nincs, aki megvédjen, nincs kit védenem
és senki nem felel!

Sír az ég,
árváiért sír itt azt mondják...
Sír az ég,
de fájdalmunkra választ mégsem ád.
Sír az ég,
mert Isten szemén hályog ül talán,
nem lát!

Sír az ég,
éjjelenként értem sír, tudom...
Sír az ég,
s a könnyein át őket láthatom.
Sír az ég,
hogy megváltsa a végzetet és éljenek,
lesz egy hely, ahol majd velük leszek.

Ha elkergetsz is, fogj velem kezet,
hogy érezzem, hogy nem nézel egy kölyöknek csupán.
Más vidéken, más időben még,
ha találkozunk barátok is lehetnék talán.
S ha mindezt, amit elmondtam neked,
testvéred fájdalmaként őrzi meg szíved,
segíts, hogy apámhoz egy nap méltó legyek!