Nem hozol több rózsát (duett Berentei Péter)
Szilasi Andrea
Nem hozol több rózsát,
nem szánsz rám több órát.
Nincs számomra mondanivalód,
mikor este végül mégis hazatérsz.
Nem így volt ez rég,
még remegett az ajkad,
forró volt a csókod,
vágyad teljesült. Késő már.
Hamar elfordulsz, hamar rámuntál.
Ó, az a forró ölelés,
a láz hol van már?
És nem hozol több rózsát soha már.
Azelőtt az élet csak én lehettem néked,
és most a régi ígéretek,
mint a falevelek, rólad lehullanak.
Mondd, mért tanultam tőled
a mosolyt és a könnyet?
A csókot, a bűnt tőled tanultam én.
Akkor mért hittem én, mért vállaltam én?
Ha most arra tanítasz, hogy búcsúzni fáj.
(Ha most arra tanítasz, hogy búcsúzni fáj.)
Mert nem hozol több rózsát soha már.
És most arra tanítasz, hogy búcsúzni fáj.
(És most arra tanítasz, hogy búcsúzni fáj.)
Mert nem szánsz rám több órát,
nem dúdolsz több nótát,
nem hozol több rózsát soha már.
nem szánsz rám több órát.
Nincs számomra mondanivalód,
mikor este végül mégis hazatérsz.
Nem így volt ez rég,
még remegett az ajkad,
forró volt a csókod,
vágyad teljesült. Késő már.
Hamar elfordulsz, hamar rámuntál.
Ó, az a forró ölelés,
a láz hol van már?
És nem hozol több rózsát soha már.
Azelőtt az élet csak én lehettem néked,
és most a régi ígéretek,
mint a falevelek, rólad lehullanak.
Mondd, mért tanultam tőled
a mosolyt és a könnyet?
A csókot, a bűnt tőled tanultam én.
Akkor mért hittem én, mért vállaltam én?
Ha most arra tanítasz, hogy búcsúzni fáj.
(Ha most arra tanítasz, hogy búcsúzni fáj.)
Mert nem hozol több rózsát soha már.
És most arra tanítasz, hogy búcsúzni fáj.
(És most arra tanítasz, hogy búcsúzni fáj.)
Mert nem szánsz rám több órát,
nem dúdolsz több nótát,
nem hozol több rózsát soha már.
kapcsolódó videók
