Csak nézek a semmibe,
mindennek vége...
Minden újra fáj.
Elég volt már
a szenvedésből.
Ennyi könnyért kár...
Sosem felejtem el azt, amit velem tettél.
Fulladoztam az életben, de te megmentettél.
Napra nap, évre év,
és elfelejtelek majd
de az érzés sosem múlik el...
Csak múltunk van,
de nincs jövőnk
Csak te és én van már
Mi nem vagyunk,
nem létezünk
Minden egy helyben áll...
Az esti séták, a Balaton part,
és az, hogy félsz a sötétben...
A szád, az orrod, a kezed, a szemed
meg te úgy teljes egészben...
Az, hogy hozzám bújsz, és rajtam alszol el.
Az érzés, az érzés sosem múlhat el!
Sosem felejtem el azt, amit velem tettél.
Fulladoztam az életben, de te megmentettél.
Napra nap, évre év,
és elfelejtelek majd
de az érzés sosem múlik el...