Verse1:
Kora reggel fáradt szemmel,
Vidáman ébredek fel,
Nem tudom mért ismeretlen,
Az utcán minden ember,
Átvzető1:
De lassan rájövök, ez nem az én otthonom,
Mi évek alatt az enyém lett, azért nem ját jutalom.
Verse2:
Sokat mentem 1000 úton
100 cipőt rúgva szét,
De 10 közül csak 1 volt olyan
Ki nekem bármit megért.
Átvezető2:
Tovább álltam onnan is, nem tudom miért,
Elveszítve először az utolsó esélyt.
Reff:
Az otthon még vár, az út túloldalán,
Hol egy szó többet érhet, millió mondatnál!
Kékebb az ég, és magasabb a fű,
Csak az otthonunk látszik, hol minden derűs.