Már csak erõtlenül fekszem a földön,
a hatalom egy veszélyes börtön,
szemem kimarja az álom, a Földre a Megváltót várom.
Már nem érdekel, ha a sötétben vérzem,
a változást a bõrömön érzem,
és hiába gyújtasz egy gyertyát,
lelkem a Mennybõl a Pokolba megy át!
Önpusztítás. Összeomlás. Árulás. Öncsonkítás.
Már elveszett, borús a helyzet,
hol a halálhajó pusztítást tervez,
hol ismeretlen a törvény,
csak magába szippant az örvény.
Már nem érdekel, ha a sötétben vérzem,
a változást a bõrömön érzem,
és hiába gyújtasz egy gyertyát,
lelkem a Mennybõl a Pokolba megy át!
Önpusztítás. Összeomlás. Árulás. Öncsonkítás