Mi vagyunk Azahriah – megnéztük a filmet, ilyennek láttuk
tovább
Arcatlan világ
Hangyák
Lassan távolodik a fény,
a sárba süllyedt remény,
egy arctalan világ, egy elszáradt virág.
Csak a félelem, csak a fájdalom, nincs örömöm, nincs bánatom.
Üressé váltak az utcák,
üressé váltak az emberek,
elfojtott sikoly tömi be a számat,
a kérdésre felelni nem merek.
Csak a félelem, csak a fájdalom, nincs örömöm, nincs bánatom.
Nem lesz jelen, csak múlt,
a jövõ fényképe régen kifakult,
mindent elönt a sár,
felettünk repül a halálmadár.
A gyilkosok mi vagyunk, gyilkosai saját magunknak,
a szabadság messze még, hiába ér el a vége az útnak.
Csak a félelem, csak a fájdalom, nincs örömöm, nincs bánatom
a sárba süllyedt remény,
egy arctalan világ, egy elszáradt virág.
Csak a félelem, csak a fájdalom, nincs örömöm, nincs bánatom.
Üressé váltak az utcák,
üressé váltak az emberek,
elfojtott sikoly tömi be a számat,
a kérdésre felelni nem merek.
Csak a félelem, csak a fájdalom, nincs örömöm, nincs bánatom.
Nem lesz jelen, csak múlt,
a jövõ fényképe régen kifakult,
mindent elönt a sár,
felettünk repül a halálmadár.
A gyilkosok mi vagyunk, gyilkosai saját magunknak,
a szabadság messze még, hiába ér el a vége az útnak.
Csak a félelem, csak a fájdalom, nincs örömöm, nincs bánatom
kapcsolódó videók
keressük!
