Karácsonyfa árnyékában minden ember, szeretetre vágyik,
Felcsendülnek a dallamok, a szívekből vidám ének hangzik,
Az udvaron, a szikrázó hóesésben csapzott puli ballag,
A gazdája odabent, egy kandallónál, magyar nótát hallgat.
Ahogy múlik a karácsony, úgy múlik a szeretet is csendben,
Kandallóban kihal a tűz, de szíveddel mindig szeress engem,
Fagyos télben, karácsonykor, rózsák helyett jégvirágok nyílnak,
De az, aki szeretni tud, jégvirág közt, rózsákat találhat.