Tengernyi emlékem bőröndbe zárva,
Indulok, a pályaudvar vár.
Füstölgő gőzös a peron oldalán,
Egy eltűnő sínpár visz tovább.
Utam, hogy merre megy, még nem tudom, félek is talán,
Úttalan utakon, végtelen tájakon vár egy barát.
Refrén:
Csupa utazás az élet, így múlik el,
A film forog tovább, míg végleg lepereg.
Végtelen az út, amire léptem, s nincs senki sem,
Aki mondaná, merre is tovább.
Távoli tájak, mind ismeretlen hely,
Szívemben lüktet a világ.
Dombok és völgyek közt, tengereken át
Érzem az élet illatát.
Utam, hogy merre megy, még nem tudom, félek is talán,
Úttalan utakon, végtelen tájakon vár egy barát.
Refrén:
Csupa utazás az élet, így múlik el,
A film forog tovább, míg végleg lepereg.
Végtelen az út, amire léptem, s nincs senki sem,
Aki mondaná, merre is tovább.