Hová
Tape Underground
Hanyatt fekszik a fűben,
Keselyűkkel takarózik valami belőlem
Minden nap elől, minden hold elől,
Mindentől csak el,
És mindennek lenni egyszer.
Menekülő vadak és kutyák,
Gyermekek, lámpafénynél a pizsamák,
Hová bújhattam el, szavak nélkül előled
Örökre egyszer?
SÃr, ami szép,
Keserű, ami jó,
Nehezen édes a végtelen magány,
Csak az szeret, ami könnyű igazán.
Talán beléd bújtam, idő,
Vagy csak éppen előled el.
Aki mindent ért,
Mi engedi magához közel?
Valami mégis jeleket karcol az útra,
A porból nevet a hátakra,
VerejtékbÅ‘l szerelmeket a szÃvekre,
Bánatból fegyvereket a kezekbe.
Hogyan jön el?
Honnan ismerhet fel?
Aki mindent lát, mihez érzi magát közel?
Ne félj, az idő jobban figyel, mint bármi más,
Az élÅ‘k közé ölelhet egyetlen szÃvdobbanás.
Nincs különb most, mint Te,
Nincs hozzád valóbb, mint Én,
Te is figyelj, Ãgy mondja el:
Honnan hová tart minden
És miért jön ilyen közel.
Mindenben, ami nem Te vagy
Nem ismerted még fel Önmagad.
Követtünk mindent, mi elbukott,
Szerettük, ami minket nem tudott.
Hová bújjak, idő?
Talán éppen előled el.
Aki mindent ért,
Mi engedi magához közel?
Valami mégis jeleket karcol az útra,
A porból nevet a hátakra,
VerejtékbÅ‘l szerelmeket a szÃvekre,
Vágyakból fegyvereket a kezekbe.
Hogyan jön el?
Honnan ismerhet fel?
Aki mindent lát, mihez érzi magát közel?
Ne félj, az idő jobban figyel, mint bármi más,
Az élÅ‘k közé ölelhet egyetlen szÃvdobbanás.
Nincs különb most, mint Te,
Nincs hozzád valóbb, mint Én,
Te is figyelj, Ãgy mondja el:
Honnan hová tart minden
És miért jön ilyen közel.
Keselyűkkel takarózik valami belőlem
Minden nap elől, minden hold elől,
Mindentől csak el,
És mindennek lenni egyszer.
Menekülő vadak és kutyák,
Gyermekek, lámpafénynél a pizsamák,
Hová bújhattam el, szavak nélkül előled
Örökre egyszer?
SÃr, ami szép,
Keserű, ami jó,
Nehezen édes a végtelen magány,
Csak az szeret, ami könnyű igazán.
Talán beléd bújtam, idő,
Vagy csak éppen előled el.
Aki mindent ért,
Mi engedi magához közel?
Valami mégis jeleket karcol az útra,
A porból nevet a hátakra,
VerejtékbÅ‘l szerelmeket a szÃvekre,
Bánatból fegyvereket a kezekbe.
Hogyan jön el?
Honnan ismerhet fel?
Aki mindent lát, mihez érzi magát közel?
Ne félj, az idő jobban figyel, mint bármi más,
Az élÅ‘k közé ölelhet egyetlen szÃvdobbanás.
Nincs különb most, mint Te,
Nincs hozzád valóbb, mint Én,
Te is figyelj, Ãgy mondja el:
Honnan hová tart minden
És miért jön ilyen közel.
Mindenben, ami nem Te vagy
Nem ismerted még fel Önmagad.
Követtünk mindent, mi elbukott,
Szerettük, ami minket nem tudott.
Hová bújjak, idő?
Talán éppen előled el.
Aki mindent ért,
Mi engedi magához közel?
Valami mégis jeleket karcol az útra,
A porból nevet a hátakra,
VerejtékbÅ‘l szerelmeket a szÃvekre,
Vágyakból fegyvereket a kezekbe.
Hogyan jön el?
Honnan ismerhet fel?
Aki mindent lát, mihez érzi magát közel?
Ne félj, az idő jobban figyel, mint bármi más,
Az élÅ‘k közé ölelhet egyetlen szÃvdobbanás.
Nincs különb most, mint Te,
Nincs hozzád valóbb, mint Én,
Te is figyelj, Ãgy mondja el:
Honnan hová tart minden
És miért jön ilyen közel.
előadó:
Tape Underground
album cÃme: ATMA
megjelenés: 2012
hossz: 0:00
kiadó: keressük!
zeneszerző: keressük!
szövegÃró: keressük!
stÃlus: keressük!
cÃmkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 832
album cÃme: ATMA
megjelenés: 2012
hossz: 0:00
kiadó: keressük!
zeneszerző: keressük!
szövegÃró: keressük!
stÃlus: keressük!
cÃmkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 832
kapcsolódó videók
