Hová
Tape Underground
Hanyatt fekszik a fűben,
Keselyűkkel takarózik valami belőlem
Minden nap elől, minden hold elől,
Mindentől csak el,
És mindennek lenni egyszer.
Menekülő vadak és kutyák,
Gyermekek, lámpafénynél a pizsamák,
Hová bújhattam el, szavak nélkül előled
Örökre egyszer?
Sír, ami szép,
Keserű, ami jó,
Nehezen édes a végtelen magány,
Csak az szeret, ami könnyű igazán.
Talán beléd bújtam, idő,
Vagy csak éppen előled el.
Aki mindent ért,
Mi engedi magához közel?
Valami mégis jeleket karcol az útra,
A porból nevet a hátakra,
Verejtékből szerelmeket a szívekre,
Bánatból fegyvereket a kezekbe.
Hogyan jön el?
Honnan ismerhet fel?
Aki mindent lát, mihez érzi magát közel?
Ne félj, az idő jobban figyel, mint bármi más,
Az élők közé ölelhet egyetlen szívdobbanás.
Nincs különb most, mint Te,
Nincs hozzád valóbb, mint Én,
Te is figyelj, így mondja el:
Honnan hová tart minden
És miért jön ilyen közel.
Mindenben, ami nem Te vagy
Nem ismerted még fel Önmagad.
Követtünk mindent, mi elbukott,
Szerettük, ami minket nem tudott.
Hová bújjak, idő?
Talán éppen előled el.
Aki mindent ért,
Mi engedi magához közel?
Valami mégis jeleket karcol az útra,
A porból nevet a hátakra,
Verejtékből szerelmeket a szívekre,
Vágyakból fegyvereket a kezekbe.
Hogyan jön el?
Honnan ismerhet fel?
Aki mindent lát, mihez érzi magát közel?
Ne félj, az idő jobban figyel, mint bármi más,
Az élők közé ölelhet egyetlen szívdobbanás.
Nincs különb most, mint Te,
Nincs hozzád valóbb, mint Én,
Te is figyelj, így mondja el:
Honnan hová tart minden
És miért jön ilyen közel.
Keselyűkkel takarózik valami belőlem
Minden nap elől, minden hold elől,
Mindentől csak el,
És mindennek lenni egyszer.
Menekülő vadak és kutyák,
Gyermekek, lámpafénynél a pizsamák,
Hová bújhattam el, szavak nélkül előled
Örökre egyszer?
Sír, ami szép,
Keserű, ami jó,
Nehezen édes a végtelen magány,
Csak az szeret, ami könnyű igazán.
Talán beléd bújtam, idő,
Vagy csak éppen előled el.
Aki mindent ért,
Mi engedi magához közel?
Valami mégis jeleket karcol az útra,
A porból nevet a hátakra,
Verejtékből szerelmeket a szívekre,
Bánatból fegyvereket a kezekbe.
Hogyan jön el?
Honnan ismerhet fel?
Aki mindent lát, mihez érzi magát közel?
Ne félj, az idő jobban figyel, mint bármi más,
Az élők közé ölelhet egyetlen szívdobbanás.
Nincs különb most, mint Te,
Nincs hozzád valóbb, mint Én,
Te is figyelj, így mondja el:
Honnan hová tart minden
És miért jön ilyen közel.
Mindenben, ami nem Te vagy
Nem ismerted még fel Önmagad.
Követtünk mindent, mi elbukott,
Szerettük, ami minket nem tudott.
Hová bújjak, idő?
Talán éppen előled el.
Aki mindent ért,
Mi engedi magához közel?
Valami mégis jeleket karcol az útra,
A porból nevet a hátakra,
Verejtékből szerelmeket a szívekre,
Vágyakból fegyvereket a kezekbe.
Hogyan jön el?
Honnan ismerhet fel?
Aki mindent lát, mihez érzi magát közel?
Ne félj, az idő jobban figyel, mint bármi más,
Az élők közé ölelhet egyetlen szívdobbanás.
Nincs különb most, mint Te,
Nincs hozzád valóbb, mint Én,
Te is figyelj, így mondja el:
Honnan hová tart minden
És miért jön ilyen közel.
kapcsolódó videók
