Ki tudja még talán
Mezei Mária
és árva szívemmel úgy félek
Nem bírom már ezt tovább - érzem
Félek, hogy még bűnben élek, kérem
Ki tudja az ég egyszer rám nevet
nincs senkim nekem ki engem szeret.
Talán a Hold helyettem mond egy könnyes panaszt,
hogy nem éltem én egy boldog tavaszt
És szívemben a vágy csodát fakaszt!
A réten kint ha rám tekint egy árva virág
Már nevet velem az egész világ
Ha lesz nekem az égen fönn egy csillagom, mely rám ragyog,
nekem ragyog, akkor én elmondhatom hogy-
Boldog vagyok!
Ki tudja még talán az ég egyszer rám nevet
és küld egy kezet, ki engem vezet
és küld egy szívet, ki engem szeret!
És küld egy szívet, ki engem szeret!