Mi vagyunk Azahriah – megnéztük a filmet, ilyennek láttuk
tovább
Vilja-dal (Részlet Lehár Ferenc Víg özvegy c. operettjéből)
Neményi Lili
Hanna:
Ott élt a lidérc
Az erdők rejtekén,
Meglátta egy ifjú,
egy vándorlegény.
Csak nézte, csak nézte,
és úgy megörült,
Hogy lángokat érzett
a szíve körül.
Megdidergett, láz veré,
Már lelke a rossz szellemé,
Sóvárgón sóhajtott
a lány felé:
Vilja, ó, Vilja,
Te szép és csodás!
Légy az enyém,
Soha el ne bocsáss!
Vilja egy csókod
A sírba temet,
Néked adom éltemet!
Így szólt a lidérc:
A tiéd leszek én!
S ölelte mohón,
Lobogón a legényt.
A földi leánynak
a csókja fagyos,
Lidércnek a csókja
Forró, zamatos.
Megdidergett, láz veré,
Már lelke a rossz szellemé,
És végsőt sóhajtott
a lány felé:
Vilja, ó, Vilja,
Te szép és csodás!
Légy az enyém,
Soha el ne bocsáss!
Vilja egy csókod
A sírba temet,
Néked adom éltemet!
Kórus:
Vilja, ó, Vilja,
Te szép és csodás!
Légy az enyém,
Soha el ne bocsáss!
Hanna:
Vilja egy csókod
A sírba temet,
Néked adom éltemet!
Néked adom éltemet!
Ott élt a lidérc
Az erdők rejtekén,
Meglátta egy ifjú,
egy vándorlegény.
Csak nézte, csak nézte,
és úgy megörült,
Hogy lángokat érzett
a szíve körül.
Megdidergett, láz veré,
Már lelke a rossz szellemé,
Sóvárgón sóhajtott
a lány felé:
Vilja, ó, Vilja,
Te szép és csodás!
Légy az enyém,
Soha el ne bocsáss!
Vilja egy csókod
A sírba temet,
Néked adom éltemet!
Így szólt a lidérc:
A tiéd leszek én!
S ölelte mohón,
Lobogón a legényt.
A földi leánynak
a csókja fagyos,
Lidércnek a csókja
Forró, zamatos.
Megdidergett, láz veré,
Már lelke a rossz szellemé,
És végsőt sóhajtott
a lány felé:
Vilja, ó, Vilja,
Te szép és csodás!
Légy az enyém,
Soha el ne bocsáss!
Vilja egy csókod
A sírba temet,
Néked adom éltemet!
Kórus:
Vilja, ó, Vilja,
Te szép és csodás!
Légy az enyém,
Soha el ne bocsáss!
Hanna:
Vilja egy csókod
A sírba temet,
Néked adom éltemet!
Néked adom éltemet!
kapcsolódó videók
keressük!
