[No, hogy még szebb legyen felelt a kapitány,
Legyünk vidámak, mint légy az eb szarán.
Háztartási boltból van kotonunk elég,
Nézzük meg egymás mélységes fenekét.
És egymás mélységes fenekére néztek,
Így lett temetése fejükben az észnek.]
Utálom az égett végbél szagot,
Attól mindig hányingert kapok.
És akkor mindent kihányok,
Ha eszembe jutnak a vagányok.
A rohadt buziknak kell a lyuk:
"Mindörökké vazlin" a jelszavuk.
Erőszakkal esnek neked,
Fájlalhatod kis feneked!
Nem tudsz már ülni a székeden,
Hiába minden kényelem.
Vazelinestubus az életed,
Timsóval kened a végbeled.
Hallod, mitől mindenki fél:
"Hajolj le, kisfiam, a szappanér'!"
A vazelin neked a mérvadó,
Csizmádba rakta a télapó.
[A mellemre is, mami!]