(Bevezető)
Amikor eljön a nap, a sáskák készen állnak arra, hogy megragadják a
széllel érkező lehetőséget
(Riddler)
északa van, csak a csillagok fénylenek
legtöbben alszanak, a magam fajták ébrednek
életnek nevezzük, amit más soha sem érthet meg
a valóságban keresünk értelmet a képeknek
álmunkból ébredve, a világot szétesve látjuk
a magunk módján meg is váltjuk,
formáljuk ojanra ahogy nekünk jó lesz
ha kell leromboljuk, mint Lambert a fortresst
egy gyors teszt, amit rajtad lefuttatok
még alszol, én az agyadban kutatok
mutathatok képeket, a kék eget
vagy egy kirekeszett társadalmi réteget
kéreget mindenki, nem becsüli az életet
aki ilyen szar helyzetbe hozza a népeket
rémálom, gyere lásd, hisz én látom
ha megérted a valóságot, elédtárom
a menbránon át oltom beléd a szérumot
a formula terjed, a véredben szétrugod
az összes barikádot, alig látod,
de tisztul a kép, kinyitom a kalitkátok
refrén 2x
most indul minden, míg zavaros a vétel
de tisztul a kép, kiderül ki mit ér el
nem lével, de a szavak erejével
nézz ránk és rájössz minket mi vezérel
(Marshall)
Ez most álom, vagy valóság, a szót eltapossák
Elmossák, de ha kell új okosság a szemplerek lefossák
tisztul a kép, szemed kinyitod az ég kék
még semmi érték, nem vágod mi a mérték
a honcost tőled kérték, a ruhádat letépték
az emberek csak nézték, de a csórót be nem vélték
a fotó klik-klik már csattan is a vaku
a holnap esti blikkben ez lessz majd az adu
nem tabu, amit akarsz amit látsz
bekötik a szemed, megszületik egy lánc
erre szügséged van, mert megadja mire vágysz
bekötött szemekkel az orrodig se látsz
ha másra vagy utalva, nem tisztulhat a kép
az éned a fontos mindenféleképp
refrén 4x
most indul minden, míg zavaros a vétel
de tisztul a kép, kiderül ki mit ér el
nem lével, de a szavak erejével
nézz ránk és rájössz minket mi vezérel
(levezető)
egy biológiai fegyverről van szó, egy gombatörzsről, ami csak
sáskákat fertőz meg a neve metalisium.