Körk’:
Magyar vagyok, magyarnak születtem,
Hiába én ebben az országban nevelkedtem,
Nem játszom meg magam, látom itt a bajokat,
Hogy nem tudjuk ledönteni az évszázados falakat

Születhettem volna jobb helyre, ezt jól tudom
Születhettem volna sz*rabbra és ezt is vágom, ez a
Közép-európai ország, Magyarország, szól most hozzád,
De nem tudom, hogy a gondokat mégis mik okozzák

Ebben az államban,
De nem igazán érzem magam álomvilágban,
Mikor kilépek az utcára, arcon csap a nyomor,
Összeszorul a szív, és megrándul a gyomor,

Nincs tisztaság, nincs béke, nincs harmónia,
Van munkanélküliség, szegénység és utópia,
Sok-sok helyen tudod, ugyanazt látom,
Hogy az optimizmus nincs már rég a láthatáron,

Barátom figyelj, most a válladon a kezem,
Nézzük együtt a rosszat, én ezzel védekezem,
Körk’ a nevem, gyere velem!
Elviszlek oda, ahol az életet mégis élvezem

Refrén:
MAGYARORSZÁG – ÉLETKÉPEK
2007-8– ÉN ETTŐL FÉLEK,
TAGADHATATLAN MÚLT – MERRE VAN A JÖVŐ
A VÁLTOZÁS AZ, AMI NEM SZEMBETŰNŐ

Csababá:
Egyes nagyokosok szerint átlag százharminc a nettó,
Kevés mégis az ember, aki keres dettó,
Nem azt mondom haver, hogy a pénz a megoldás,
De mondom haver, hogy nem fain az ország

Munkanélküliség, hajléktalanság,
Létminimumon tengődés, sok-sok szopás,
Fogyatkozó társadalom, felgyülemlő problémák,
Kinézek az ablakon, nem látom még Európát

Zajlik a sz*rozás a tisztelt házban,
Meglátják a problémát, de mindig másban,
Nem érzem, hogy értem vannak, nem értem, hogy mit akarnak,
Nem tudom, hogy hova tartunk, mit kavarnak

Békés megye, ez az én perspektívám,
Nem vagyok tökéletes, nekem is van sok hibám,
Fogjunk össze, és lesz változás,
Legyen jobb ez a Magyarország

Refrén:
MAGYARORSZÁG – ÉLETKÉPEK
2004-5 – ÉN ETTŐL FÉLEK,
TAGADHATATLAN MÚLT – MERRE VAN A JÖVŐ
A VÁLTOZÁS AZ, AMI NEM SZEMBETŰNŐ



H.J. Mester:
Lakótelepek, gyárak, szocreál a stílus,
Ez itt Magyarország, erről beszélünk most
Itt láttam meg a napvilágot, a keleti részen,
A Viharsarokban a szám állandóan tépem,

Hogy vedd észre te is, mi van a felszín alatt
Törj utat magadnak, légy te is szabad,
Hűvös szelek fújnak a Kárpátok fölött,
Az adrenalin hirtelen az egekbe szökött

Itt ülök egyedül a szövegemet írom,
Ami körbevesz, azt már nem sokáig bírom
Igazságtalan, hát ilyen az élet,
Előttünk, mögöttünk mindig a két véglet

Mindig rossz seggeket nyalunk,
Utána meg persze az arcunkba kapunk
20-45-89 ezek a bűvös számok,
A történtek előtt én értetlenül állok

Elmondja most neked az Övezeti kör,
Az igazság végre a felszínre tör,
Meg kell értened, hogy miről beszélünk,
Mert veled együtt haver mi is itt élünk

Refrén:
MAGYARORSZÁG – ÉLETKÉPEK
2007-8– ÉN ETTŐL FÉLEK,
TAGADHATATLAN MÚLT – MERRE VAN A JÖVŐ
A VÁLTOZÁS AZ, AMI NEM SZEMBETŰNŐ