Körk’:
Úttalan, – mint egy szakítás utáni délután,
Bolyongtam, csak teltek évek, nem jött el a kánaán,
Szüntelen, – ahogy a nap ragyog az égen,
Jártam az utam, de meg nem állt a metronóm a fejben,

Most itt vagyunk – újra szól a szólamunk,
Szavak szárnyán száll a dal, szeletelő szózatunkkal
Kimondtuk, - úgy ahogy azt kérted,
A mondat végére pont került, de visszajöttünk érted,

’98-ban változott a helyzet,
3 mc a mikrofonnal rakott itt nagy rendet,
Ez yoo volt! Yoo volt! Csak kerestük az igazat,
A zöldövezet igazgat, de soha nem volt kirakat,

Amit tőlünk kaptál, a tapasztalat diktál,
Hogy jobb volt a vártnál? Döntsd el, te mit láttál,
Mi toltuk csak a rímeket és éltük ezt az életet,
Összeállt a company és körbevett az övezet

Szmogfelhőből törtek elő világot váltó mondatok,
Hittük ezt, de mára már csak üresen csengő mondatok,
Az idő múlásával egyre beljebb jutva, megtanulva,
Igazgyöngyöt felszínre hozva folytatódhat csak a torna,

Csatornák hiánya, egy hanyatló kultúra,
Délibábnak tűnve, került vakvágányra,
Aztán elhallgattunk, nem hallottad szavunk,
Talán a hip-hop iránti közönbösség lett úrrá rajtunk

Csalódtunk, hogy mi is beolvadtunk,
Beállva a sorba, középszerűt nyomtunk,
Mikrofonok kikapcsolva csendben láttuk a véget,
De megfogadtam önmagamnak, visszatérek érted

Refrén:
Sokfelé jártunk, sokmindent kipróbáltunk,
Völgybe szálltunk és hegyre hágtunk,
Léptünk a földön és szálltunk az égen,
De végre, visszatértünk érted

csababá:
Hallgatag - kialudt a torkok lángja,
Por hullott a papírra, a némaságnak átka,
Elveszett - mi a tüzet táplálta,
Nem került több érzés az izzó máglyára,


Tovaszállt - tűnő szárnyán elillant,
Még egyszer visszanézett, a szeme tompán villant,
Visszatér- súgták gyengéden a fák,
Csak őrizd meg szívedben, majd megtalál

Jártuk mi az utunkat, a múltat hátrahagyva,
Új zászlók latt hajóztunk, máshol szálltunk partra,
Ha bíbor lett az ég felelttünk, csend ült a táborra,
Csak akkor emlékeztünk újra, s néztünk a távolba

Ropogott a száraz fa és pattogott a szikra,
A felcsapó lángokban láttuk régi álmainkat
Lasssan kialudt a tűz, a vándorok aludtak,
Az elsuhanó árny nem zavarta meg az álmukat,

Reggel bontották a tábort, nem szóltak egymáshoz,
A vitorlákba szél kapott, az előző nap távol
Cél nélkül siklottak az ismeretlen felé,
A horizonton ekkor a sors nyújtotta kezét

Refrén:
Sokfelé jártunk, sokmindent kipróbáltunk,
Völgybe szálltunk és hegyre hágtunk,
Léptünk a földön és szálltunk az égen,
De végre, visszatértünk érted

H.j. Mester:
Itt vagyunk veletek! Újra itt az övezet,
Szavunk újra szárnyra kapva tölti be a tereket,
A kezdetek nehezek, de akad újabb fejezet,
És én addig mászom, tudod, még van felettem emelet,

1-2 verse a teamről,ez önmagáért beszél ,
Mert nekünk mindíg is tudod közös volt a cél
Ismeretlenül is ismerős volt a szó!
Mit soha ki nem mondtunk hogy együtt igen yo!

Az agyam beatre jár már,tudatom a témán,
Újabb sorokkal jutalmazza alkotói vénám,
Én már álmaim lassan teljesülni látom
Mert visszatértünk érted, és akad pár barátom!

Ahogy a táv egyre csökken közted,és köztem
Barátként fogadsz majd és veled egyre többen,
Koptatjuk az utat,nyugtat majd a tudat
Hogy együttes erővel ledöntünk minden falat!

Halat fogunk ahol mások éhen halnak
Megvédjük magunkat hogyha betámadnak!
Utat adunk talpad alá, kezedbe egy fáklyát,
Hogy együtt gyarapítsuk a hip-hop arcok számát!

Refrén:
Sokfelé jártunk, sokmindent kipróbáltunk,
Völgybe szálltunk és hegyre hágtunk,
Léptünk a földön és szálltunk az égen,
De végre, visszatértünk érted