Régen bánom az egészet,
Hogy miért te vagy a hang, ami felébreszt.
Csak várok, amíg kell, pedig tudom jól,
Hogy ez rólad szól.
Csak is rólad szól.

Mindent látok a szemedben,
Hogy játék vagyok már csak a kezedben.
Mondd, miért csak az a jó, ami nekem fáj,
Pedig más voltál,
Velem más voltál.

Miért akarom veled,
Ha játék az egész?
Miért hiszem, hogy szeretsz,
Ha nem vagy az enyém?

Játék, de tudom a végét már.
Miért akarom veled,
Ha játék az egész?
Játék, bele is buktam már.
Miért hiszem, hogy szeretsz,
Ha nem vagy az enyém?
Ó!

Úgy akarom már, de te nem hagyod,
Csak elszakadni tőled így nem tudok.
De játszom, amíg kell, amíg bírom még,
Pedig elszöknék,
Igen, eltűnnék.

Miért akarom veled,
Ha játék az egész?
Miért hiszem, hogy szeretsz,
Ha nem vagy az enyém?

Játék, de tudom a végét már.
Miért akarom veled,
Ha játék az egész?
Játék, bele is buktam már.
Miért hiszem, hogy szeretsz,
Ha nem vagy az enyém?

Játék, de tudom a végét már.
Miért akarom veled,
Ha játék az egész?
Játék, bele is buktam már.
Miért hiszem, hogy szeretsz,
Ha nem vagy az enyém?

Miért akarom veled?
Miért akarom veled,
Ha játék az egész?
Miért akarom veled?
Miért akarom veled,
Ha játék az egész?

Játék, de tudom a végét már.
Miért akarom veled,
Ha játék az egész?
Játék, bele is buktam már.
Miért hiszem, hogy szeretsz,
Ha nem vagy az enyém?

Játék, de tudom a végét már.
Tudom a végét már.
Játék, bele is buktam már.
Bele is buktam már.
Ó!

Miért akarom veled,
Ha játék az egész?