Én meg azt hittem, hogy most haragszol rám
Hogy csak állok itt kábán és persze bután
Furcsán érzem magam, de mégis jól
Valaki szól, elszáll, majszol, megkarmol
Képek, hangok monóban, hozzám szólnak
A ritmus eloldoz, néha fel is oldhat
Elvonhatja a figyelmed, az igazi nem ez
Vagy mégis? Mégis mindenki másképp jellemez
Engem és téged, még néhány embert
A zúgó várost, a hatalmas füsttengert
A gyárakat, a füstje rád ragad
A ruhádba szÃvja magát, örökre megmarad
Kimosni nem tudod, az csak átmeneti állapot
Ha elkapnak téged, érte kapják a vállapot
Egyes emberek, akik nem értik ezt
Ezzel magukra húzva az átlagember-mezt
Felvázolod a képet a közönség előtt
Gesztikulálsz, artikulálsz, még csak valaki ellőtt
Egy régi poént, tudod, oly átlagost
Te mosolyogsz magadban, hisz érzed a varázslatot
Sokan túlbonyolÃtják az egyszerű dolgokat
FelnagyobbÃtják az apró pontokat
De egyet mindÃg elfelejtenek számÃtásba venni
Nem kell csűrni-csavarni, csak tekerni
Refrén: x2
Sokan az izgalmas dolgokat keresik
Sok ember nem kel fel, hogyha egyszer elesik
Tekerik-csavarják mindÃg a dolgokat
De idejük nincs rá, hogy kifújják magukat
Elterebélyesedett hétköznapi gondok-bajok
A kérdésedet köszi, most éppen jól vagyok
Hol vagyok? Hol nem. Egyszerű a dolog
A vérem áramlik, a szÃvem halkan dobog
Forognak a dolgok, de a világ rendje ez
A jólétért az ember egyre többet tesz
Egy-két szál virág felvidÃthat bárkit
Becserkészi az életed és sohasem tágÃt
Meg kell fogni a jó dolgokat és okosan használni
Pipázni egy tóparton vagy egy vitorláson szállni
A tengeren. A vÃz töményÃti a füstöt
Kevés fiatal jókedvű, pedig ismerik a trükköt
Sokaknak üzlet ez, de többnek élvezet
Értekeznek róla sokat, a lényeg nem ez
Ez mindÃg hasznot hozó, folytonos profitáló
Igaz, itt is van rossz és igazán kiváló
Sok ganja-szemű ember duplán lát tőle
HomályosÃt, sablonoz, nem jut dűlÅ‘re
Alaptalanul utazásokat tervez és szervez
India, Kairó, Hollandia régóta terjeszt
Furcsa hÃreket, egy-két kávéházi sztorit
Az utazási központ rengeteg agyat elborÃt
Nem kell sietni, a vonatod megvár
De ha csÃp a füstje, akkor ne sÃrjál
Refrén x2
Az indák és a gyökerek elszorÃtják az életet
A virágok elszáradnak, felpezsdÃtik a véredet
A gyanta ragad és csöpög, mégis jó illatú
Örökzöld a fenyő, de én sem vagyok rosszindulatú
Nagy úr a szükség, de a szükség megoldható
Valaki kertészkedik és ez Ãgy a jó
A természet lágy ölén, kint a zöldben
A kör körbe jár a baráti körben
Friss a levegÅ‘, amit a tüdÅ‘dbe szÃvsz
Elszűri a szervezet, más nem jön ki csak vÃz
A páratartalom magas, egy kicsit gázos
De épp ettől olyan káros otthon a város
Rengeteg dolgot elégetnek, szemetet, kacatot
De néha olyat is, mi rengetegeket magával ragadott
Letagadott titkok a felhők felé törnek
Csapadékká alakulnak, visszahullnak a földre
A körforgás nem áll meg, de ez benne a jó
Folyik a folyó, elindul a hajó
Ha jó, ha nem, ha átlagos, ha érdekes
Az érzésem belül olyan éteres
Szól a zene, a ritmus, ihletet merÃtek
Ãœlök a székeben, szavakat terÃtek
Az agyamban, az egész világba szét
Ettől ki tudom magam fújni és ez a szép
Refrén x8