Május 25-én kedden jelenik meg a Hangfoglaló Program Menedzserképzési Alprogramjának második zeneipari tanulmánykötete. A Jelet adok a gépnek – könnyűzene az online térben címet kapó kiadvány azzal a céllal készült, hogy létrehozzon egy iparági tudástárat, amely összefogja az egyes részterületek legjobb hazai szakembereinek tapasztalatait.
A Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Menedzserképzést Támogató Alprogramja május 25-én, kedden mutatja be második tanulmánykötetét az Akvárium Klub VOLT Lokáljában. Az eseményen védettségi igazolvány birtokában részt vehet bárki, aki érdeklődik az aktuális iparági trendek iránt.
A Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Menedzserképzést Támogató Alprogramjának első tanulmánykötete 2020 február 10-én jelent meg. Az ötödik tag, a menedzser című kiadvány általános információkat osztott meg a zenei menedzsmentet érintő területekről. A sorozat következő kötete már specifikusabb, és egyetlen témára fókuszál: az online világba kerülő zenei tartalmak reprezentációjáról szól. A streamingfelületekre való feltöltéstől a disztribúción át, egészen a tartalomfogyasztóknak mutatott profil kialakításáig megkísérel minden felmerülő területet érinteni. A tanulmányok szerzői a hazai zeneipar elismert szakemberei, akiket arra kért fel a kötet szerkesztője, egyben az Alprogram vezetője, Tóth Barbara, hogy osszák meg tapasztalataikat egy-egy tanulmányban. A szövegek nagy része tehát nem titkoltan viszonylagosan kevés szakirodalomra alapszik, hiszen témája maga is folyamatos átalakuláson megy keresztül. Referenciák felsorolása helyett maga teremt hivatkozási alapot és kontextust annak a diskurzusnak, amely alapján a következő években már könnyebben lesz definiálható a magyar előadók és menedzserek számára is az a tér, amelyben ugyan szinte csak jeleket adunk, de kizárólag rajtunk múlik, hogy azok milyen utat járnak be.
A kötet szerkesztője: Tóth Barbara
A kötetben helyet kapó tanulmányok tematikája és szerzői:
• Szarvas Árpád: Az aggregátorok hatásköre, működése
• Bodrogi Bozán András: A YouTube optimális használata és lehetőségei
• Szabó Tamás: Sync, avagy a jogosítás szerepe a zeneiparban
• Horváth Gergely: Zene a jövő rádiójában – variáció jövőképre
• Berta Zsuzsi: A konzisztens közösségimédia-jelenlét alapjai
• Biczó Andrea: Streaming és időzítés
• Bicsérdi Ádám: Az online zenei sajtó működése
• Linczényi Márkó: Brandépítés és vizuális tartalmak létrehozása az online térben
• Horváth Renátó: Könnyűzenei alkalmazások szerepe a digitális tartalomfogyasztásban
• Varga Balázs: Jegyértékesítési megoldások a könnyűzene területén
• Tófalvy Tamás: Zenekari hitelesség és rajongói hűség az online térben
• Ferenczi Szonja: DIY zenekarok és kommunikáció
• Tóth Barbara: Szubkulturális közösségek online és offline élete
