Anatolij:
Meg kellett nyernem...
Hogy ne legyek cinkos a piszkos kis ügyleteikben...
Hogy szabadon dönthessek...
Florence:
És... Döntöttél?
Anatolij:
Nézd... Otthon már a végjátékot játszák...
Ott akarok lenni az utolsó lépéseknél...
Minden nap egy újabb
más vereség...
Nem tudom, valaha látlak-e még?
Mert a játszmának ezzel még nincsen vége...
Mindennap egy újabb ajándék, mégis van mire várni...
Bármily képtelen...
Együtt:
Leszel még velem...
Túl halálon, életen...