Minden este fogadom, hogy máma abbahagyom,
Hogy már máma abbahagyom örökre.
No még ezt a poharat, aztán száraz a garat,
Aztán száraz a garatom örökre.
De ha rákezdi a cigány a nótát,
Megkívánom újra csak az itókát.
Mert, hiába az igéret, rabbá tett az igézet.
Rabbá tett már az igézet örökre.
Asszonyt vittem a házhoz, az tán leköt magához,
Az tán leköt jól magához örökre.
Százszor is megesküszöm, hogy a kocsmát kerülöm,
Hogy a kocsmát elkerülöm örökre.
Mikor aztán fiút hozott a gólya,
Pezsgő durrant, reggelig szólt a nóta.
Mert hiába az igéret, rabbá tett az igézet.
Rabbá tett már az igézet örökre.