Temető
Animid Effect
a testem elhamvadt már rég.
Ha rád gondolok meggyötörten,
a halott múlt végigkísért.
Láttam az arcod minden éjjel,
látom most is úgy, mint rég.
A fájdalom tépne széjjel,
de az élet nem csak álom kép.
Mentünk kéz a kézben, ott volt egy ház,
amelyben eltemettek, megtalálsz.
Repültünk fenn az égen, felhők között,
de az élet tengerébe jég költözött.
Névtelen márványtábla,
a síron egy csokor virág,
térdelve, gyászruhában,
ne sírj én emlékezem rád!
Mentünk kéz a kézben…
Nem beszél, mindig csendes,
hiába kérded nem felel.
A túlvilág szinte kedves,
mágnesként húz tőle el!
Mentünk kéz a kézben…
Mentünk kéz a kézben...