vers 1:
Hosszú volt a legénybúcsú
röstellem a dolgot,
de azóta végigjártam
mind a virágboltot.
Bűbájos szép tavaszi nap
hajnalodik máma,
jól esik a friss levegő
a nagy lumpolásra!
refrén:
Most amikor minden virág nyílik,
orgonától a kis gólyahírig,
mikor vége van a fagyos télnek,
amikor a fecskék visszatérnek.
Mikor a természet újra éled,
Valahára boldog leszek véled,
megölelném az egész világot,
néked adnám mind-mind a virágot.
vers 2:
Nem szoktam én duhajkodni,
csak épp mostanába'
hébe-hóba belenéztem
a pezsgős pohárba.
Most már úgysem tart sokáig
ez a facér élet,
ma viszek az oltár elé
szép kis feleséget.
refrén:
Most, amikor ... stb.
vers 3:
Elhangzik a nászinduló,
szétoszlik a násznép,
így volt ez már számtalanszor,
nálunk se lesz másképp.
És azután visz a gőzös
messze Olszhonba,
ott ébredsz fel virágok közt
ölelő karomba'.
refrén:
Most, amikor ... stb.