Megjelent a KFT új albuma
tovább
Megint meg int...
Lakat - A titkok őrzője
Megint magamra hagy ma az este,
Depressziósan rímeket keresve.
Hisz nem ölelnek szerető karok,
Mert verseket írok, amik szarok.
Megint előjön belőlem az állat,
És felfal mindent az önsajnálat.
Köddé is válik, amikben hittem,
És pusztító tüzek gyúlnak itt benn.
Megint csak írok hisz, egyedül vagyok,
Magamon sírok, mert a bűneim nagyok.
Hisz nem vagyok több, egy versíró ember,
Meghurcol, meggyaláz csak a szeptember.
Megint itt gubbasztok a monitorral szembe,
S vicceket írni sosem jutna eszembe.
Kötelez a stílus bár a szavaim nyersek,
Belőlük születnek elnagyolt versek.
Megint itt vagyok s nincs egy jó szavam,
Kapkodok csak és sajnáltatom magam.
Pedig hívogatnak itt az illatos parfék,
De nem vagyok más csak zokogó balfék.
Megint csak hisztizek, s a csodát várom,
Mert nem vidít, fel már a Tekken 3.
Hát, mit is építsek az üres szavakból,
Kínlódva írom ki bánatom magamból.
Megint a magány mi, szememre álmot hint,
Hisz a józanész, magához megint meg int.
Depressziósan rímeket keresve.
Hisz nem ölelnek szerető karok,
Mert verseket írok, amik szarok.
Megint előjön belőlem az állat,
És felfal mindent az önsajnálat.
Köddé is válik, amikben hittem,
És pusztító tüzek gyúlnak itt benn.
Megint csak írok hisz, egyedül vagyok,
Magamon sírok, mert a bűneim nagyok.
Hisz nem vagyok több, egy versíró ember,
Meghurcol, meggyaláz csak a szeptember.
Megint itt gubbasztok a monitorral szembe,
S vicceket írni sosem jutna eszembe.
Kötelez a stílus bár a szavaim nyersek,
Belőlük születnek elnagyolt versek.
Megint itt vagyok s nincs egy jó szavam,
Kapkodok csak és sajnáltatom magam.
Pedig hívogatnak itt az illatos parfék,
De nem vagyok más csak zokogó balfék.
Megint csak hisztizek, s a csodát várom,
Mert nem vidít, fel már a Tekken 3.
Hát, mit is építsek az üres szavakból,
Kínlódva írom ki bánatom magamból.
Megint a magány mi, szememre álmot hint,
Hisz a józanész, magához megint meg int.
kapcsolódó videók
keressük!
