Ó te függő, te fülön függő,
Mézédes csókon csüngő,
Nézd, csak nézd, így is lehet,
Hogy ő is szabadon nevet.
Nem a felem vagy, el ne feledd,
Ne vedd a szádra a nevem,
Nem nézzük, de bízva várjuk,
Párjanincs a párosságunk,
Mert úgy vagyunk,
Mint két hattyú,
Íves nyakam
Tavadba túr
Öreg vagy,
De a lényeg egy,
A felhők felett
Nincsen úr,
Lábunk alatt
Szilárd a talaj,
Földünk mélye
Csupa azúr,
Óó
Uttalan utakon álmodom,
Hogy fölös terheim ráddobom,
A kúttalan-kútmélyéről
Kiáltanád a szerelemről,
Hogy "Minden,minden,
minden eladó!",
Ha a slágeré lesz az igazi szó,
Hallgasd inkább a halak dalát,
aki nem beszél, az nem ver át!
Emlékezz az ébredésre,
Ha belefekszel a lágy ölébe
A hatalomnak,
Ki csendesen elringat!
Füledbe édes dalt karmol,
Dicsőséget zeng a harcról,
Amit sosem vívsz meg,
Amit sosem érthetsz meg!
Ha a maceszból kisajtolva
Az utolsó csepp nedvességet,
Készülsz majd a végre,
A kúttalan kútmélyére,
El ne feledd a tervedet,
Hogy nem veszed a szádra a nevem!
Hogy józanul is lehet,
Keverni a színeket!