Magyarország, második világháború végén született nemzedékének legtehetségesebb, meghatározó énekesnője. Gimnazista korában kezdett igazán megismerkedni a zenével, ekkor már mindenhol énekelt, ahol csak lehetett. 15 évesen az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban volt az első fellépése, ahol egy tiroli dalt adott elő. A középiskolát a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban fejezte be, ahol az iskolai amatőr zenekarával főként dzsesszt énekelt. Ella Fitzgerald, Janis Joplin, Tina Turner előadásmódját próbálta utánozni. 1962-ben a gimnázium elindította az első Ki mit tud?-on. Egerben a megyei selejtezőn még megosztott első helyezett lett, de a döntőbe már nem került be. Egy Little Richard dalt adtak elő, de a zsűri eltanácsolta „üvöltözésnek” titulált előadásmódja miatt. 1963-ban Egerben érettségizett és az éneklés mellett orvosírnokként kezdett dolgozni. Néhány televíziós műsorban szerepelt, például 1963-ban az Egri Park Hotel megnyitó alkalmából rendezett műsorban, amiben többek között Koós János is részt vett, vagy 1964-ben Magyar Televízió által közvetített városok közötti amatőr vetélkedőműsorban, ahol Eger városát képviselte. Az igazi sikert a 1965-ben a második Ki mit tud? hozta meg számára, amire az édesanyja adta be a jelentkezést. A versenyt hosszú fordulókon, sok-sok dalon át végül is megnyerte, és Ő lett az „Év hangja”. Egy csapásra országos hírű sztár lett. Kovács Katalin néven megjelent első lemezfelvétele, Sóhaj (1965). 1966-ban a sikerszéria tovább folytatódott, a magyar Táncdalfesztiválok történetének első győztese lett, Nem leszek a játékszered című dalával négy díjat is elhozott a fesztiválról. Kovács Kati ezzel dallal az Illés együttes mellett szintén nagy feltűnést keltett, a dal stílusában inkább a kemény rockhoz, mintsem akkoriban elfogadott hagyományos tánczenéhez hasonlított. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Iskola dzsessz tanszakán folytatta, többek között Vukán György tanítványa ként. A 60-as évek közepétől jelentek meg lemezei, rádióban rengeteg felvétele készült. A beatkorszak egyik legsikeresebb énekesnője lett. Számos koncerten kísérték, valamint dalt és lemezt készített a három korszakalkotó együttessel: az Illéssel, a Metróval és az Omegával. Kovács Kati az 1960-as évek végétől egyre többet járt külföldre, nemzetközi dalversenyeken képviselte az országot, valamint 1969-ben határon túl is megjelentek első lemezei. A 70-es évekre már elismert előadóművésznek sorra jelentek meg nagylemezei. 1971-ben az NSZK-ban jelentek meg kislemezei és Bulgáriában az Arany Orfeusz Nemzetközi dalversenyen harmadik helyezett lett. 1972-ben ismét táncdalfesztivált nyert, az Add már, uram, az esőt! című dallal. Ugyanezzel a dallal pár hónappal később megnyerte Drezdában is a Nemzetközi Dalfesztivált. Ugyanebben az évben a Van jó minden rosszban című dallal a Yamaha Fesztiválon szerepelt, amely a következő évben japán nyelvű lemezén is megjelent. A fesztiválsikereket a Tolcsvay-trió együttessel készített Autogram helyett című jazz-rock album megjelenése követte. 1973–tól az évtized egyik meghatározó együttesével, az LGT-vel készítette albumait. A következő évben jelent meg első közös lemezük: Kovács Kati és a Locomotiv GT, amely 2011-ben bekerült a magyar könnyűzene 30 legjelentősebb albuma közé. Ebben az évben megjelent első német nyelvű nagylemeze is: Kati Kovács, amit több országban is kiadtak. 1974-ben Nálad lenni újra jó lenne című dalával Írországban első helyet ért el a Castlebar Song Contest nemzetközi dalverseny country kategóriájában. Külföldi munkáit elismerve Németországban a „legnépszerűbb külföldi énekesnőnek” választották. Ebben az évben főszereplője a Holnaptól nem szeretlek című rádiós musicalnek, valamint együtt játszott a hazalátogató világhírű magyar dzsesszgitárossal, Szabó Gáborral. Ez az időszak volt Kati legnagyobb sikereinek ideje. Az év énekesnője díjat is többször elnyerte. 1975-ben az angol Music Week popzenei szaklap tudósítója által vezetett zsűritől a Music Week Star of the Year (az év sztárja) díjat kapta, melyet minden évben a európai országok között a legjobb énekesi teljesítményének ítéltek oda. Számtalan televíziós műsor készült vele a kettévágott Németországban, Lengyelországban, és koncertezett egész Európában és a Szovjetunióban. Kovács Katitól nem állt messze a humor, a kabaré műfaja sem, így sokat dolgozott Hofi Gézával és Koós Jánossal. 1976-ban elkészítették a Kell néha egy kis csavargás című zenés rádiós musicalt és 1979-ben animációs zenés filmjük, a Megalkuvó macskák is óriási siker volt. Ők hárman alkották a zenés paródia műfaj első trióját. Ez idő alatt is folyamatosan jelentek meg nagylemezei. 1975-ben elkészítette következő német nyelvű albumát is (Kati), ami 1976-ban jelent meg a nemzetközi zenei piacon. A következő évben megjelent 9. nagylemeze, Csendszóró címmel, amiből több mint háromszázezer példány kelt el. 1978-ban különleges szerzőpárossal: az Illés-együttes egykori tagjával, Szörényi Leventével és az Omega (együttes) szövegírójával, Adamis Annával készítette új albumát. Az 1970-es évek végétől pályafutásában egy új időszak kezdődött, mivel albumait a V’Moto-Rockkal készítette, dalait Demjén Ferenc írta és Lerch István hangszerelte. Kísérő zenekara pedig a Universal együttes lett, közel tíz év alatt 2300 közös koncertjük volt itthon és külföldön. 1979-től ismét az LGT-vel dolgozott, a Rádióban fellépett Presser Gábor szerző estjén, 1980-ban az együttes kíséretében kislemezre énekelte az Ennyi kell című filmdalt, valamint ez év decemberében a Pop-Meccs gáláján Presser Gábor (dob) és Lerch István (zongora) kíséretében lépett fel. 1979-ben Münchenben adott koncertet, és Dean Reed, ismert amerikai énekes német nagylemezén, illetve koncertjén volt vendég, melyet a tv is közvetített. 1979 decemberében jelent meg a külföldi rendelésre készített Disco Party albuma a Neoton Família együttessel, melyen angol nyelvű diszkósikereket dolgoztak fel. A lemez rövid időn belül aranylemez példányszámban fogyott el, s a későbbiekben még több hasonló lemezt is készítettek (1982, 1983, 1989). 1980-ban Drezdában és Berlinben adott önálló koncertet a Universal együttes kíséretében, valamint még ebben az évben két hónapos turnéja volt Kubában is. 1981. július 11-én szombaton este egyedülálló felkérésnek tett eleget: élő televíziós adásban egyórás koncertet adott a győri Kisfaludy Színházban. Vendégei Sztevanovity Zorán, Lerch István és Bródy János voltak. Egy hónappal később az Újra otthon című dallal harmadszorra is megnyerte a Tánc- és popdalfesztivált, ami egyedül neki sikerült. 1981-ben a Kaláka együttessel Tamkó Sirató Károly Zórád c. versének megzenésített változatát adta elő a Terefere c. tévéműsorban. 1982-ben duettet, Presser Gábor – Sztevanovity Dusán nagy sikerű szerzeményét énekelte Zoránnal Játssz még! címmel. A dal az Ifjúsági Magazin és a Magyar Rádió slágerlistáján is első helyen végzett. 1983-ban két hónapot turnézott a Szovjetunióban. Még ebben az évben a V'Moto Rockkal készített Érj utol c. albumán szereplő Így legyen c. dala (Lerch–Demjén) országos sláger volt egész évben, mint ahogy 1984-ben az Elfutok is, amelyet több nyelven is előadtak külföldi énekesek, például Dalida francia énekesnő. 1984-ben Zoránnal turnézott. Az Érj utol c. albumról 1984 szilveszterén mutatták be a Szép szavak c. dalból készült első videoklipjét. 1985 decemberében részt vett a Budapest Sportcsarnokban rendezett magyar Live Aid / Élő segély Afrikáért két napos óriáskoncerten, ahol a hazai rock- és popzene legjelentősebb alakjai léptek fel. 1985-ben Kikivel (az Első Emelet énekesével), 1986-ban Karácsony Jánossal, 1988-ban Balázs Fecóval, 1989-ben Takáts Tamással énekelt duettet. Még 1988-ban megnyerte a Tessék választani! könnyűzenei fesztivált. 1989-ben nagylemezen jelent meg a Kell néha egy kis csavargás c. produkció. Az év nyarán Hofi Gézával turnézott. Kovács Kati a 90-es években továbbra is keményen dolgozott, turnézott. Két-három évente jelentkezett nagylemezzel, de folyamatosan jelen volt a médiában és a színpadokon is. 1990-ben műsorvezetője volt a Siker Kovácsa c. televíziós műsornak, valamint megjelent első CD-je Szólj rám, ha hangosan énekelek címmel. 1991-ben a „Nagy Generáció” tagjaként közreműködött a Várj, míg felkel majd a nap, majd 1992-ben a Fújom a dalt c. dal feldolgozásában és videoklipjében. 1992 nyarán második helyezést ér el a Jobb ez így nekem c. dallal az Egri Táncdalfesztiválon. Ez év őszén új stúdióalbummal jelentkezett Forgószél címmel. Ezekben az években is számos gyermekrajzfilm betétdalát énekelte (Robin Hood, A két tukán, Tekeregér stb.) 1995-ben újra siker robban: Vangelis 1492 c. művére írt az akkori magyarországi valóságról szóló, sokakat szíven ütő magyar szöveget, melyet több kereskedelmi rádió is rendszeresen játszott. Újra tömegek figyeltek fel rá, fiatalok is megismerték, szerették. Még mindig igazi sztárnak számított, akit a múltjáért és jelenéért is szerettek. 1996-tól saját hanglemezkiadójában (Eurovoice) készíti lemezeit, CD-in régi dalai feldolgozásai mellett új magyar szerzemények is szerepeltek. A 90-es évek második felében ismét megjelent a német zenei életben, 1996-ban és 1998 is fellépett Berlinben. 1999-ben megjelent 25. nagylemeze: Édesanyámnak szeretettel. Az évezred fordulóján 1999–2002 között Haumann Péterrel tévéműsort vezetett (Slágertévé), és rendszeresen látható volt a tévécsatornákon. 2006-ban állandó szereplője volt az MTV Szenes-turné c. műsorának. Dalainak örökérvényűsége, a számaiból sugárzó erő és energikus előadásmódja több nemzedéket, generációt vonzott magával, mivel 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is teltházas koncertet adott az ország legnagyobb koncerttermében, a Művészetek Palotájában. 2007 márciusában német nyelvű felvételeiből Németországban válogatásalbuma jelent meg. 2009-ben magas színvonalú énekesi pályáján a legizgalmasabb fordulatot vette, amikor a fiatalokból álló Qualitons funk-beat együttessel kezdett dolgozni, elsősorban a progresszív dalait helyezték előtérbe. Az énekesnő és a zenekar kapcsolata ősszel indult, az A38 Hajón bemutatott koncerten, melyet a következő évben nagy sikerű országos turné követett. Koncertet adtak többek között az EFOTT-on, a VOLT- és a Sziget Fesztiválon is. Ezt követően az énekesnő állandó fellépője lett a legnagyobb fesztiváloknak. 2011-ben a Smile Zenekarral ismét az EFOTT-on koncertezett. 2012-ben a huszadik, jubileumi Sziget Fesztiválon a Csík zenekar kíséretében lépett színpadra. A különleges alkalomra készítettek egy feldolgozást Daloskönyv címmel, melyben a zenekar és a magyar rockzene legendás képviselői (Kovács Katin kívül Presser Gábor, Szörényi Levente, Bródy János és Hobo) népzenei köntösben adták elő dalaikat. A következő évben az EFOTT nyitónapján a Nemzedéki Hangadó címmel rendezett koncerten, valamint ismét a Csík zenekarral a CAMPUS és a SZIGET fesztiválon lépett fel. 2013 őszétől a No Commerce zenekarával egy 15 állomásos jubileumi koncertturnéra indult, ami a következő év tavaszán is folytatódott. Januártól az M1 A Dal (2014) című eurovíziós dalválasztó műsorának zsűrijének, illetve a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál nemzetközi szakmai zsűrijének egyik tagja volt. 2014 végén zenekarával adventi koncert turnéra indult. 2015. márciusában Napfényes álom címmel jelent meg a Tarsagó kiadónál egy három válogatás albumot tartalmazó box-set, illetve az énekesnő pályafutását összefoglaló könyv. Kovács Kati a magyar könnyűzene legismertebb együtteseivel dolgozott együtt és készítette albumait, így az Illés, Metro, Omega, LGT, V’Moto-Rock, Fonográf együttessel. Dalait pedig olyan élvonalbeli szövegírók és zenészek munkája teszi teljessé, mint Presser Gábor, Szörényi Levente, Demjén Ferenc, Koncz Tibor, Lerch István, Adamis Anna és Szenes Iván. Pályafutása során művészi tevékenységét szinte minden rangos díjjal elismerték. 1986-ban átvehette a legmagasabb zenei kitüntetést, a Liszt Ferenc-díjat, majd 2014-ben (magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, páratlanul gazdag előadóművészi tevékenységéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként) megkapta hazája által a kultúra és a művészet területén adható legmagasabb állami elismerést, a Kossuth-díjat. Magas színvonalú zenei munkásságáért a Magyar Államtól még 1980-ban SZOT-díjat, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, 2011-ben (határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő előadóművészete, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként) a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta. A szakma többek között 2006-ban (a magyar zeneművek bemutatása és megismertetése érdekében végzett kimagasló tevékenységéért) Artisjus Életmű-díjjal jutalmazta. 2011-ben (a hazai könnyűzenei kultúra megteremtésében és népszerűsítésében betöltött kiemelkedő szerepéért, életművének elismeréseként) Budapest Főváros Díszpolgárának, 2013-ban pedig Eger Díszpolgárának választották. Kovács Kati jelenleg is folyamatosan koncertezik, és új lemezen dolgozik, mert hisz abban, hogy tud még újat mutatni a közönségnek. SZÍNÉSZNŐKÉNT: Kovács Kati sokrétű tehetségét mi sem bizonyítja jobban, hogy pályája során nem csak a zene számtalan műfajában, hanem színésznőkét is láthattuk. Különlegességnek számít, hogy nem végzett színészként film és színpadi prózai szerepekben, valamit szinkronhangként is kipróbálhatta magát. Táncdalfesztivál-győzelmét követő években olyan neves rendezők kérték fel filmszerepere, mint Jancsó Miklós, Mészáros Márta vagy Bacsó Péter. Első filmszerepét Kardos Ferenc Ünnepnapok című filmében játszotta, amelyben Koncz Gábor partnereként jelent meg a filmvásznon. Néhány év leforgása alatt több mint tíz filmben szerepelt, a legtöbbjükben főszereplőként. 1968-ban a Filmszemlén, a Mészáros Márta rendezte Eltávozott nap és a Bacsó Péter rendezte Fejlövés című filmekben nyújtott alakításáért az „év legjobb női alakítása” díjat is megkapta. Filmjeiben olyan színészekkel játszhatott együtt, mint Törőcsik Mari, Ruttkai Éva, Kállai Ferenc, Horváth Teri. A 70-es évek elején szinkronszínészként is kipróbálhatta magát az Elza kölykei c. filmben. 1974-ben az Örökzöld fehérben-feketében c. tévéfilmben is prózai-zenei szerepet kapott: egy riporternőt alakított, aki énekel is. 1977-ben pedig Mészáros Márta Ők ketten c. filmjében jelent meg alakja a mozivásznon. A 70-es és 80-as években összesen öt filmben szerepelt, valamint számos gyermekrajzfilm betétdalát énekelte el, mint például Dot és kenguru, Hugó a víziló vagy az Álmodik az állatkert stb. A 90-es években kivételes előadói képességét, színes egyéniségét olyan színházi darabokban kamatoztatta, mint az Attila, Isten kardja, az István, a király vagy a Mechanikus narancs. Legutóbb alakját a mozivásznon, 2000-ben a Rosszfiúk és 2003-ban a Boldog Születésnapot c. filmekben láthattuk. SZÖVEGÍRÁS: Az éneklés és a színészet mellett dalszövegeket is ír. Eddig több mint ötven zenére írt verset. Egyik legismertebb szövege Vangelis 1492 c. zenéjéhez íródott. Az énekesnő elmondása szerint az épp akkor dúlt Délszláv háború és annak borzalmai ihlették meg. A zenemű első szöveges változata, eljutott maga zeneszerzőhöz is, aki levélben gratulált az énekesnőnek. NEMZETKÖZI SIKEREK: Kovács Kati nemcsak itthon, hanem külföldön is sikereket ért el. Bejárta az egész világot kivételes hangjával, a 60-as évek végétől számos nemzetközi versenyen kápráztatta el a közönséget. 1972-ben Drezdában megnyerte a Nemzetközi Dalfesztivált, 1974-ben Írországban győzött az európai Castlebar Song Contesten. Az első külföldi lemeze 1969-ben jelent meg The Park City címmel. Első külföldi albuma 1974-ben jelent meg az NDK-ban (Kati Kovács), majd 1976-ban (Kati) és 2007-ben (Die großen Erfolge). Öt önálló műsora volt Németországban. Külön TV-show-t rendeztek neki még Lengyelországban, Bulgáriában is. 1974-ben a „legnépszerűbb külföldi énekesnő”, majd 1975-ben a Music Week Star of the Year Award (az év [nemzeti] sztárja) díjat vehette át Angliában. Hamburgban egy stúdióban dolgozhatott a Led Zeppelin együttessel, a svájci Montreux-ben egy TV-show-ban szerepelt a Who együttessel, és duettet énekelt például Gianni Morandival vagy Dean Reeddel is. Dalait pedig olyan világhírű előadók dolgozták már fel, mint a többszörös Grammy-díjas Christina Aguilera és Nicki Minaj (Woohoo – Add már, uram, az esőt!) vagy Block McCloud (Rainfall - A festő és a fecskék). Bejárta az egész világot, koncertezett az Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában, Ausztráliában, Ausztriában, Bulgáriában, Írországban, Kubában, Japánban, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában, Olaszországban, Spanyolországban, Svédországban, az egykori NDK-ban, NSZK-ban, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban, valamint ma is gyakran ad koncertet a szomszédos országokban: Romániában, Szerbiában és Szlovákiában. Az énekesnőnek összesen 25 önálló külföldi lemeze jelent meg, többek között Angliában, Japánban, Németországban, Ausztriában, Lengyelországban és Bulgáriában, de jelentek meg dalai és felvételei albumokon az Egyesült Államokban, Csehországban, Olaszországban, Oroszországban. vissza